Babettával Budapesten

Babettával Budapesten

Újra felvenni a fonalat

2016. május 19. - Tobozot

Hónapok teltek el újból, mire sikerült lehetőséget teremtenem az írásra. Teljesen más ebből a perspektívából elmesélni a történteket, mint a friss élményeket megosztani. Már nem olyan az íze az akkori bosszúságnak, amit a Böbi dugattyújának megsülése okozott, de azért még érdemes mesélni róla röviden.

Egyébként a szezon nem olyan nagyon rég kezdődött úgy igazán, noha amennyire lehetett már február végétől a Babettát választottam munkába járásra. Igaz így május közepén is azon aggódni reggel, mit vegyek fel, hogy ne fázzak az azért elég bosszantó. Remélhetőleg mostantól kedvezőbb lesz az időjárás. De nem vagyok én angol, hogy az időjárásról beszéljek, ideje visszatérni arra mi is történt.

Mint ahogy az előző bejegyzésemben olvashattátok, sikerült szert tennem egy kincsre, és ha lehet soha nem fogok megválni tőle, mint ahogy a Böbitől sem természetesen. Csodás élményeket szereztem az MZ-vel azóta és hetente egyszer, ha a csillagok állása is kedvező azt is megjáratom, hogy ne búsuljon a garázsban egyedül. Azért írok csak róla, mert így utólag jöttem rá, hogy az MZ érkezése volt az, ami miatt sikerült tönkretennem a Böbit azzal, hogy megsütöttem a dugattyúját. Történt ez úgy, hogy a "nagy" motorhoz más keverék arányú benzin szükséges. Nekem viszont két nagyon hasonló kannám van, amibe kevergetem az üzemanyagot. Sikerült összekevernem őket, és hát 1:33 helyett 1:50-es keveréket kapott a drágám. Utólag már könnyű okosnak lennem, de akkor, amikor nyiszogó hangok jöttek a blokk felől nem értettem a dolgot. Mivel ezek a hangok valahol a Hősök Tere környékén jelentek meg, én pedig kb. 10 km-re lakom onnan, volt ideje az úton szép feketés réteget felhalmoznia a dugónak, össze-vissza karistolva a henger falát. Ezt csak napok múlva tudtam meg, amikor is próbálkozva egyéb vajákos módszerekkel nem sikerült normális működésre bírni a motort. Kénytelen voltam leszedni a hengerfejet és a hengert. Az alábbi látvány fogadott:

img_20151105_163234.jpg

Szép, ugye? Sajnos nem készítettem túl sok fotót, de még van egy csak hogy sokkolódjatok:

img_20151105_163633.jpg

 Az a csoda, hogy egyáltalán beindult ilyen állapotban. A megoldást Bambi mester hozta el, akihez első nagy szervizre vittem épp abban az időszakban az MZ-t (akit egyébként Hagri-nak hívnak). Ő meg tudta csináltatni a Böbi hengerfúrását és szerzett bele egy jobb minőségű dugattyút. Ezt az egészet sikerült megúsznom 6000 Ft-ból. Jó kis tanulópénz volt. A jövőre tekintve biztos nem fog előfordulni, hogy nem figyelem meg melyik kannában van a megfelelő keverék. Izgalmas volt megtanulni, hogyan szedjem ki a csapszeget és ezáltal le a dugattyút, majd aztán a készterméket újból vissza fel, amit persze elsőre nem sikerült tökéletesen kiviteleznem, mert elképzelésem sem volt arról, hogy a dugattyú elülső falán annak a kis nyílnak lefelé kell lennie. Szerencsére még időben elkaptam a grabancát és megfordítottam. Kissé már unalmas volt újra és újra szétszedni, de végül ez is elkészült, és a feleségemnek sem kellett elviselnie az idegeskedést és izgágaságot tovább. Ez egy olyan állapot, mint amikor tudod, hogy valamelyik szeretted beteg és mindent el akarsz követni azért, hogy mihamarabb meggyógyulhasson. Ez a művelet valamikor november elején történt, mivel jött a téli szünet így a motor nem volt használva. Igaz amikor szebb idő volt és lehetett gurulni egyet, akkor elővettem a kicsikét. Egy darabig még nagyon kellemetlen égett szag távozott a kipufogóból, de a motor szépen járt. A napokban léptem túl az 1000 km-t az új dugattyúval és eddig úgy tűnik minden rendben ezen a téren, a bejáratás megtörtént, semmi rossz szag, csak a finom kétütemű "illat" és a kellemes hang.

A fent leírt operáció volt a legkomolyabb probléma a Böbi életében az elmúlt időszakban, de emellett volt még egy pár "apróság", ami nehezítette, hogy mosolyogva nézzek rá, ha a garázsba lépek.

Időrendben haladva az alábbiak történtek. A kiváló magyar utaknak és a 33 éves anyagnak, ami Böbi testét alkotja köszönhetően egyszercsak elpattant a bal oldali láncvédőt tartó pöcök. Beakadt a behajtó láncba és ennek köszönhetően majdnem felborultam. Egyszerűen nem akartam ezt elhinni. Íme a kép róla:

lancvedo_tarto.jpg

Félrehúzódva megigazítottam és tudtam haladni tovább, de így csak egy csavar tartotta a szerkezetet, ami nem volt túl biztonságos. Mindenesetre kibírta az aznapot.

Még ugyanezen az úton történt hazafelé, hogy a napszítta km óra mutatója letört. Hujj de bosszús voltam. Már azon gondolkodtam, hogy ha még lesz valami, akkor felgyújtom a motort!!! De szerencsére nem volt, egész februárig nem is történt semmi egyéb.

Az órával azt hittem nehezen fogok dűlőre jutni, de szerencsére találtam róla a neten leírást, hogyan lehet szétszedni. Ezt a folyamatot nem írnám le, mert mások már megtették. Szép kis szerkezet és ügyesen van kitalálva. Nem svájci óra, de a dolgát tökéletesen teszi. Volt egy ötletem, mivel helyettesítsem a mutatót. Először fogpiszkálóban gondolkodtam, de azt hamar elvetettem, mert valószínűleg elég tré lett volna.

Így nézett ki, amikor szétszedtem:

img_20151015_193544.jpg

És így, amikor kész lett:

img_20160519_072330.jpg

Persze ezt az utóbbi képet ma reggel fényképeztem, hogy frissen mutassa az állapotokat. Az ötletet az MZ-m km órája adta, igaz ott igényesebben lett ez megcsinálva. Én nem akartam a megmaradt műanyag "tányért" leoperálni a fém tűről, ezért csak ráragasztottam a Lego kardot, amit a pillanatragasztó kissé rusztikusra varázsolt. Ami egyébként egész jól néz ki. Ezzel a megoldással csak annyi volt a probléma, hogy a mutató profilja sokkal nagyobb lett, mint eredetileg volt és nem lehetett visszatenni rá az üveget és a lezáró peremet. Ekkor jött a sufni megoldás. Egy sörösdobozból vágtam hozzá egy lemezdarabot, azzal megnagyobbítottam az óra testet, arra igazítottam rá a peremet és szigetelő szalaggal rögzítettem. Csak közelebbről nézve látszik, hogy ez eredetileg nem így lehetett. :)

A kellemetlenségeknek itt még nem szakadt vége. Márciusban, amikor elkezdtem újból használni a motort, azt vettem észre, hogy benzintócsa áll a motor alatt. Az öreg benzincsap tömítése adta meg magát. Úgy gondoltam, hogy megérdemel egy új benzincsapot a Böbi, így kapott egy gyári új Jikovot. Az új benzincsappal két probléma is van. Sokkal kisebb a normál állás befolyó csöve, mint a régin. Ami azt jelentheti, hogy tartalékra váltásnál nem biztos hogy, elég lesz az üzemanyag ahhoz, hogy eljuss ameddig akarsz. A másik pedig maga a csap, aminek teljesen más állása van, mint a réginek, nem ott zár, nem ott nyit és ráadásul rövid, nem nyúlik túl a láncvédő lemezen, ami jelentősen megnehezíti a használatát. A kettőből csináltam egy használható változatot, de sajnos a tömítéseknél mindig szivárgott egy picit. Márciustól egészen kb. mostanáig, május elejéig minden hétvégén, amikor volt lehetőségem rá, megpróbáltam rendbehozni a benzincsapot, hogy ne szivárogjon a benzin és ne legyen minden tiszta olaj (a rossz idő miatt amúgy sem tudtam használni a motort, így csak állt szegény és folyatta a tank tartalmát, vagy éppen csontszáraz tankkal állt, hogy ne legyen minden benzines a garázsban). A tömítés leragasztása és jó adag szuperkóc :) (tényleg ez a neve) segített a tömítetlenségi problémákat orvosolni. Eddig úgy néz ki sikerült ezt a problémát kiküszöbölni. Még mindig könnyezik olykor, de már egyáltalán nem olyan mértékű a dolog, hogy problémát okozzon.

b207benzincsap.JPG

Ha 207.500-asotok van ilyen benzincsapot ne vegyetek, csak ha alkatrésznek kell.

Márciusban aztán megtörtént az első borulásom. A csúszós, nedves úton egy kicsit jobban bedőlve kicsúszott alólam a Böbi. Szerencsére se nekem, se a motornak nem történt semmi komolyabb baja. Sajnos a kedves Trabant tükör megsínylette, de csak a fém pálca tört le az ütéstől, azt rendbe lehet hozni. Mindenesetre vettem inkább két komolyabb tükröt, hogy jobban lássam a hátam mögött történő dolgokat és ne csak a bal oldalon. A közép műanyag panel is elpattant, de a pillanatragasztó összevarázsolta. Meg a nadrágom kopott egy kicsit divatosra. Ez legyen a legnagyobb, ami velem történt.

A hecc kedvéért megleptem magam egy dudával. Az újításokat követően jelenleg így néz ki a motor:

img_20160519_141938.jpg

img_20160519_141955.jpg 

Az elmúlt két hét tapasztalatát alapul véve úgy tűnik, hogy minden rendben, szépen suhanunk az úton, nem áll benzintócsa a motor alatt.

Vannak elképzeléseim, amiket meg szeretnék majd valósítani a jövőben.

Ha valami történik és lesz lehetőségem megírni, jelentkezni fogok.

Addig is üdv mindenkinek, széles utat! :)

A bejegyzés trackback címe:

https://babettavalbudapesten.blog.hu/api/trackback/id/tr1008727978

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása