Kedves Olvasó! Lehet, hogy már találkoztál többször olyan írással, vagy hallottad más tapasztalatát, amiben arról van szó, hogy bizony a veteránozás szívás... Valamilyen mértékben mindenképp :) A Totalcar egyik legszenvedélyesebb veteránosától olvashattam magam is ezt több ízben. Kedves Csikós úr pedig nem mond hülyeséget. Viszont ez nem jelenti azt, hogy nem nyújthat örömöt és izgalmat az, ha veterán járművünkkel foglalkozunk.

Persze ízlések és pofonok. De ha egy kicsit is rejlik benned a "homo bütykölős", akkor nem fogod tragédiának megélni, hogy már megint szét kell szedni a karburátort, vagy már megint kiégett egy izzó, ez vajon miért van?, vagy hogy egyszerűen nem tudod, hogy mi van, de már megint nem akar menni ez az átkozott masina.

A mai világban már elvárjuk, hogy egy adott termék azt a bizonyos életciklusát ki tudja tölteni és ha netalántán elromlik, akkor nem is biztos, hogy megjavítjuk (javíttatjuk), hanem veszünk egy másikat. Eme fogyasztói hozzáállás nem kifejezetten megengedett, ha kedvenc veterán motorunkat kívánjuk életben tartani, sőt mi több, talán még jobbá is tenni. Az a bizonyos Murphy a jól ismert törvényével pedig sokszor kopogtat a veterános ajtaján.

Több, mint 30 év alatt sok minden történhet a különböző alkatrészekkel, gondolok itt elsősorban az elektromos vezetékekre, műanyag, gumi elemekre. Az idő vasfoga mindezekbe bizony már bele-bele rág. Jöhet valami aprócska hiba, legyen az akár egy csavar megszorulása, vagy menetének "elnyalódása" és rögtön ott vagyunk, hogy nem tudunk a valódi problémával foglalkozni. Ezek nagyon idegőrlő dolgok. Ilyenkor van az, hogy egy olyan nap után, amikor az ember több órát szerelt, éjszaka a különböző megoldásokkal, alkatrészekkel, csavarkulcsokkal álmodik. Volt már olyan eset, hogy másnap reggel kipattant a szikra a fejemből és sikeresen hárítottam el a hibát, persze ez nagyon ritka. :)

Ezen a hétvégén, amikor épp volt egy kis szabadidőm a motort bütyköltem, a miértje kvázi összefügg azzal az esettel, amikor kb. egy hónapig nem tudtam használni kedvenc és egyetlen vasparipámat. Ez már egy éve történt, valahogy így a nyári időszakban.

Nagyon bosszantó volt, hogy alig pár hónapja élvezhettem csak új szerzeményem társaságát és szembesülnöm kellett egy ilyen fennakadással. A tünet a következő volt: kb. 20km/h-ás sebességig a motor szépen húzott, aztán alighogy elértem volna a fénysebességet (kb. 30km/h) dadogó motor, rángatás, fickándozás, érthetetlen reakciók. Gyorsan elő a kézikönyvvel, a javítási útmutatóval, mindennel, ami csak elérhető volt az interneten. Az ilyen jellegű információk gyűjtőhelye a jawamoped.hu, valószínűleg e nélkül már egy csomó felesleges hülyeséget csináltam volna a motorral így legalább volt egy biztos segédlet, amihez fordulhattam. Elolvastam mindent, amit lehetett, még azt is, ami nem volt lényeges, csak hogy az apró mozaikdarabkákat összerakva rájöjjek a megoldásra. Akkor még nem tudtam, hogy ez a folyamat egy hónapig fog tartani.

A kézikönyv utolsó pár oldalán az esetleges hibalehetőségek és megoldási variációk találhatóak, abban reménykedtem, hogy itt megtalálom, amit keresek. 3 fő hibakör lehetséges az ilyen kétütemű egyszerű technológiával üzemelő motoroknál. Nincs üzemanyag, nincs szikra, nem tud levegőzni a kipufogó rendszer. Első körben a kipufogóra gyanakodtam. Neki is láttam szétszedni. Az első akadályon viszonylag könnyen átjutottam, a szűkítő véget kiszedni a dobból nem nehéz. Viszont a hangtompítóval legalább egy órát elvacakoltam. Bele volt gyógyulva rendesen, jól ki is tisztítottam. Annyira nem volt vészes a helyzet, hogy ez okozza a problémát, volt egy ilyen érzésem, de azért még reménykedtem, hogy miután összerakom minden rendben lesz. Motor berúg, szépen jár, alapjárat tökéletes, pöfékelés tökéletes, irány egy próbakör.

Valószínűleg kitalálta a kedves olvasó, hogy a hibajelenség megmaradt. Kissé keserű szájízzel tettem le a motort, hogy majd a következő napokban folytatom a hiba feltárását.

A következő körben az üzemanyagrendszer átnézése következett. Kipucoltam a karbit (ez volt a második ilyen manőver és még nagyon tapasztalatlan voltam, hogyan is kell ezt jól csinálni) végignéztem a benzincsövet és a kis szűrőt, ami közbe van iktatva. A szűrőben találtam egy nagyon pici kavicsot. ÁÁÁ ez a ludas gondoltam. Örömmel szereltem vissza mindent, de még a benzincsapot is leszereltem. Elég dzsuvás volt a szűrője, jól kipucoltam és a csavarnál tömítettem, hogy rendben legyen az is. Bizalmam töretlen volt, most biztos elkaptam a bűnöst, nyugodtan élvezhetem tovább a "száguldozást" :)

Motor indít, alapjárat rendben, gázadásra szépen reagál, irány a próbakör... És nem!!!!!! Ugyanaz továbbra is. Mi a fene lehet már ez?? Mindjárt felgyújtom az egész kócerájt a fenébe!!! Gondoltam első felindulásomban, aztán persze csak bűntudatom lett, hogyan is gondolhatok ilyet egy korosabb de még jó kiállású segédmotorról. Visszagurulván az udvarra olyan elvetemültségek jutottak eszembe, hogy lehet túl nagy a koromlerakódás a hengerfejben és azért csinálja ezt. Le is szedtem szépen, mit szépen,?! türelmetlenül és vadul!! a hengerfejet. A manőver közben sikerült az egyik tőcsavar menetét tönkretennem, már nagyon pipa voltam. Mindenesetre kipucoltam a hengerfejet. Alig volt lerakódás. Viszont ezzel a húzással elvágtam magam a beindítás lehetőségétől, addig míg nem szerzek új tőcsavarokat. Mindezek után már biztos voltam benne, hogy az elektromos rendszerben lehet a hiba. Mivel már mindenki azon izgult, hogy mi lehet a Böbivel, jöttek is sorra a tanácsok. Biztos a gyertya lesz a ludas, vagy a gyertyapipa ment tönkre, dobd ki az egészet a fenébe, csak a baj van vele. A velős gondolatok után nem tudtam mit tenni, beleástam magam az elektronikus és gyújtási rendszer működésébe. Szerencsére nem túl bonyolult. Az alaplapon és a mágnesmagon kívül a rendszer lelke az úgynevezett tranzimo, ami egy tirisztor és gyújtótrafó kombinációja. Három vezeték fut bele, egy piros, egy sárga és egy fehér. A piros a gyújtás, a fehér a föld (tűz, víz, levegő, szív) :), a sárgáról elképzelésem sincs, de mindenesetre ott van. :) Kimeneti oldalon van a gyújtókábel, ami a pipában végződik, az kerül rá a gyertyára. Mutatok is egy illusztratív ábrát a kütyüről:

Amint lehetett meg is rendeltem gyorsan az alkatrészt. Ekkor ismertem meg a három legfontosabb Budapest környéki motorosboltot, akik a web-en is jól képviseltetik magukat és szinte mindent lehet kapni Babettához náluk. Nem tudok elfogulatlanság nélkül szólni a Futármotorosbolt-ról (http://futarmotorosbolt.hu/), az alkatrészek 90%-át onnan szerzem be. Jó minőségű, olcsó alkatrészek, a tulajdonos szimpatikus. Nem nagyon volt még olyan helyzet, amit Peti segítségével nem lehetett volna megoldani (gondolok itt akár a gyári km óra spirálra, ami sajnos nem járt be elég hosszú utat ahhoz, hogy elég legyen az óra mozgatásához és vissza kellett vinnem, probléma nélkül cseréltük másra). Földrajzi közelség miatt a második leggyakoribb beszerzőhely az Odor motor (http://robogoalkatresz.odormotor.hu/), ez kissé drágább, de itt is minden megvan és József, a tulaj igazi veterán a szakmában. Nagyon jó bolt az E-Motorparts (http://e-motorparts.addel.hu/), csak sajnos messze van és minek szállítmányoztatni, ha beszerezhető a cucc közelebb is. Ha eligazodsz ezen boltok kínálatában és már álmodból felkeltve is tudod, hogy mi hol van a Babettádon, akkor nem lesz gond, valószínűleg mindent meg fogsz tudni majd szerelni. Mert bizony szerelni necessare est, és vagy választod ezt az utat,vagy nem közlekedsz hibrid motor-kerékpárodon.

Kb. egy időben érkezett meg az új gyújtáselektronika, a hengerfej tőcsavarok, egy új gyertya (azt is rendeltem), új gyújtókábel (szép kék, nem réz drót van benne, hanem valami száloptika szerűség, német gyártmány), új gyertyapipa. Nekikezdhettem a szerelésnek. Szépen ment minden a maga útján, kerültek fel az új dolgok, mire minden összeállt újból büszkeség érzése töltött el. Most már biztos minden rendben lesz, hiszen csak ez lehetett a hiba! A motor szépen jár (vagyis nem makulátlan, mert a hengerfejnél egy picikét kifúj, azt majd megoldom gondoltam), de a többi tökéletes. Indulok a próbaútra, 10, 15, 20 km/h, már a 25-öt is meghaladtam és akkor elkezdett rángatni újból...!!!!!! Ami cifra káromkodást ott eleresztettem, azt még Kazinczy is megirigyelte volna, nyelvújítási szempontból biztos emlékezetes pillanat volt. Elkeseredettség, agresszív, destruktív hajlam, a sírás szélére kerülés..., a pszichés betegségek tüneteinek széles skáláját vonultattam fel abban az elmeállapotban.

Még szerencse, hogy van egy autószerelő a családban, aki tudatlanul is kisegített már jó pár helyzetben (pl. az ő régi garázsát használom és a sok kulcs, csavarhúzó, anya, csavar és egyéb nélkül nem mindig jutnék túl egy olyan egyszerű kis feladaton, mint pl. a gyertyacsere). Az ő segítségét kértem ennek a helyzetnek a megoldására. Nem is értem miért nem jutott eszembe hamarabb a multiméter. Tanulmányoztuk a különböző értékeket a jawamoped.hu-ról letöltött műhely kézikönyvből. Milyen ellenállást kell tanúsítani a tekercseknek stb.. Igen, a gyújtástekercs. Egy egyszerű mágnestekercs, ami a mágnesmagnak köszönhetően a kinetikus energiát elektromossá alakítja, ami végül a gyújtótrafón keresztül a gyertya elektródái között csihol szikrát a dupla keverék [(benzin-olaj)-levegő] berobbantásához a hengerfejben. Mérném ki a multiméterrel a gyújtástekercs ellenállását és akkor veszem észre, hogy bizony a tekercs lötyög. Az évek, a viszontagságok, a sok rázkódás, a meleg és még sorolhatnám, egyszerűen elhasználta ezt a kicsi, de annál fontosabb alkatrészt. Ez jó tanulópénz volt, rengeteg energiát pazarolva jutottam el oda, hogy felismerjem, mindössze ez volt a bűnös. Gyorsan meg is rendeltem az új tekercset, talán valami 1500Ft, ha volt (az előzőekre háromszor ennyit költöttem), kicseréltem, ráforrasztottam az öreg piros vezetéket és láss csodát újra volt motorom!! Csak úgy siklott, mikor húztam neki a gázt, már nem volt akadály a fénysebesség. :) A pozitívum az egészben az, hogy olyan szinten megismertem a motorom, amit valószínűleg nem tettem volna meg, ha nincs ez a hiba. Egyedül az volt a bántó, hogy az egész folyamat közel egy hónapig tartott és addig nem pattanhattam nyeregbe és idegeskedhettem, hogy mi baja lehet szegény Böbbencsnek, aki többé nem volt már tárgy, hanem családtaggá avanzsálódott.

Annak az egy évvel ezelőtti forrasztásnak és hengerfej tömítetlenségnek ezen a hétvégén jött ki a betegsége. Munkából hazafelé tartva újból rángatni kezdett a motor, de csak bizonyos sebességtartományban. Előző nap cseréltem gyertyát. Betudtam ennek és a tömítetlenségnek. Ezen kívül beszereztem egy új hátsó tengelyt és lánckereket Petiéktől, hogy még tökéletesebb legyen a "kicsike". Pici baba mellett egyre problémásabb a szerelgetés, de valahogy csak megoldottam a dolgokat a hétvége során. Sörösdobozból vágtam egy alátétet és még szigetelőpasztával is bekentem a hengerfej hengerhez illeszkedő részét. A probléma ennek köszönhetően elhárult. Feltettem a lánckereket, az új tengelyt is bevarázsoltam a hátsó kerékbe. Indítom a motort, elég nehezen akar. Na mi van már megint? Éppen csak hogy beindult, elmegyek egy próbakörre 15, 20, 25 éééés rángatás!!!! Nem hiszem el!! Megevett egy tekercset egy év alatt? Már sötét volt, majd holnap megnézem multiméterrel. Levettem a borítást a kellemes napfényben és nézem a tekercset. Szépen, lötyögés nélkül rögzül az alaplapon. Huh, hát most mi van? Nézem a vezetéket... alig egy pár réz szál ért már csak hozzá a tekercshez. Na szép, hát igen mit is várok egy öreg réz vezetéktől. Szépen visszavágtam, megsodortam, újraforrasztottam, nem spóroltam a cinnel, hogy biztosan tartson legalább egy újabb évig. Tekerem a pedált. Makulátlan indulás, ki próbakörre és... Minden tökéletes. Sőt meg merem kockáztatni, hogy ilyen jó már nagyon rég nem volt a motor, talán még akkor sem, amikor hozzám került.

Ez elegendő kárpótlás volt a sok szívásért, főleg ha rápattanhatok és húzhatom a gázt, az feledtet minden bút, nyavalyát. :) Bizony ez egy ilyen játék, viszont megéri az a sok izzadságcsepp a vigyorgó életérzésért.