Mit kell tudni egy Babettáról? Alig valamivel nagyobb, mint egy Camping bicikli és van neki olyan funkciója, amikor úgy is viselkedik, mint egy Camping bringa, vagyis tekerve nem egy gyors jószág. Ez annak is köszönhető, hogy kb. 40-45 kg, ami nem sok, de nem egy kerékpár súly. Ehhez a súlyhoz tartozik egy 50 cm3-s (ha nem trükközünk és fúratjuk fel, alakítjuk át a blokkot) erőmű, kb. 1 lóerőnyi teljesítménnyel. Ez elég sok mindenre elég, de száguldozásra bizony egyáltalán nem. Nem is arra találták ki ezeket a csodás erőgépeket. A Babetta tényleg alig valamivel több, mint egy bicikli, mégis egész más világ, ahogy Csoki bácsi mondta: "Ez egy életérzés apám..."
Azt, hogy alig valamivel több, mint egy bicikli az is bizonyítja, hogy egy jobb bringával és fizikummal bíró közlekedő társ bizony tudja tartani velünk a tempót, vagy akár le is szakadhatunk tőle, ha nem pörgetjük a gépet. Persze míg mi motorosok megállunk a piros lámpáknál, addig a kedves kerékpáros közlekedő vesedonor jelöltek nem mindig cselekszenek így, de ez már legyen az ő bajuk.
Szóval a félelmem, hogy a városi közlekedés dinamikáját nem fogom tudni felvenni ilyen feltételek mellett teljesen megalapozott volt. Ráadásul a motor bejáratós üzemben volt még pár száz km-en át félgáznál tovább nem nagyon volt szabad húzni neki. Az úgy elérhető maximális sebesség kb. 35km/h volt. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy egy viszonylag alacsony forgalmú, csendes külkerületben lakom. Ennek volt köszönhető, hogy a motor megszokása, képességei, határai felmérése nem rizikós helyzetben történt.
Mindenekelőtt szereznem kellett egy bukósisakot. A 207-es eredeti gépkönyve, ami még a '70-es években íródott kiemeli, hogy erre a járműre nem kötelező a bukósisak viselése. Ha belegondolok még Linda is anélkül száguldozott a TV képernyőjén, viszont most utána néztem, hogy születésem évétől, 1986-tól kötelező SM kerékpárra is a bukósisak használata. Nem akartam komolyabb darabot így elsőre, ezért a tavaly még szuperül működő Apród hirdetéseit kezdtem el böngészni. Viszont honnan tudjam, hogy mekkora sisak kell? Hiszen van egy jókora tökfejem, de azért tükörből ránézésre nem szabad nekiszaladni egy ilyen beruházásnak. Ezért az egyik ebédidőben, amikor kiszaladtunk kolléganőmmel a "Dagi"-hoz ebédért, betértünk a munkahelyemtől nem messze a lévő Vespa boltba. Valószínűleg elkeseríthettük őket, amikor kiderült, hogy nem szándékozunk venni semmit, csak sisakot próbálni ugrottunk be, de mindenesetre megtudtam, hogy az S-es méret a legesélyesebb a fejemet tekintve. Visszatérve az Apródhoz belőttem a méretet és az 5-7e Ft-os kategóriát, hátha akad valami kezdő sisak Budapesten. Mondanom sem kell, hogy találtam. Egy alig használt, fekete, nyitott, de plexis sisakot árult egy hölgy a 11. kerületből, akinek már sajnos nem volt rá szüksége. Nekem viszont annál inkább. Így lett 5000 Ft-ért bukósisakom, ami szinte új volt. :)
Kifejezetten hülyén nézek ki benne, de a célnak tökéletesen megfelel, azóta is ezt hordom. Ha valaki látta az Űrgolyhók című klasszikust, akkor el tudja képzelni a látványt...
Most már tényleg enyém lehetett a sztráda. Viszont amíg a garázsban pihent a pici paripa, addig megpróbáltam mindent elolvasni a motorról, amit csak lehet. Itt továbbra is meg kell említenem a jawamoped.hu-t. Köszönet a készítőjének, hogy ilyen részletesen leírt és összeszedett mindent, amit a motor működéséről, szereléséről, felújításáról tudni kell. Az ilyen tudatlanoknak, mint én voltam első motorommal kötelező kiindulási pont. Így is beleszaladtam hülyeségekbe, amit nemsokára le is írok, de a honlap instrukciói nélkül egy karbi pucolás nem sikerült volna, vagy legalább is nem úgy.
Első hosszabb utam egy szép márciusi napon volt. A motor szépen járt, működtek a fényszórók, minden tökéletes volt vele. Elindultam hát. A 207-esnél érdemes egy kicsit pedállal rásegíteni az indulásnál, lévén az egy sebességnél nincsenek áttételezési különbségek. Baloldali fékkar a hátsó dobféket, jobb oldali, pedig kizárásos alapon az elsőt működteti. Ha jól be vannak állítva, akkor egész szépen tudnak "harapni". :) A motornak alacsonyan van a súlypontja, nagyon agilis, könnyen manőverezhető, jól lehet vele dőlni. Arra érdemes figyelni, hogy kanyarokban ne nagyon pedálozzunk, mert leérhet a földre, és akkor csak meglepődünk, hogy jé mi a csoda koppant odalenn. Fantasztikus élmény egy ilyen vasparipát irányítani. Egyáltalán nem száguldozik vele az ember, mégis úgy érzed, hogy itt a helyed rajta. Tökéletes közlekedő edény. Az emberek megbámulják, a motorosok integetnek, a gyerekek csodálkozva kérdezik szüleiket, hogy ez meg micsoda?
Aki Babettával akar közlekedni, annak érdemes nagyon észnél lennie. Tulajdonképpen olyan, mintha bicikliznél, csak itt a fizika törvényei nagyobb csattanást tudnak előidézni, ha nem figyelünk. Ha betartjuk a KRESZT és igyekszünk jobbra tartani, nem "menőzni", akkor nem nagyon lehet bajunk. 30, 35km/h-s sebességgel is jól közlekedhetünk, az autók pedig elférnek mellettünk, hiszen tényleg vékonykák vagyunk.
Ennyire:
Ami probléma lehet az a csodás magyar útminőség. Ezen a márciusi hosszabb (kb. 15 km) úton veszítettem el a kipufogót, mert letört a dobot tartó sztender. Egyes útszakaszok annyira tudnak dobálni, hogy sokszor nem tudom hogyan forduljak be a kereszteződésben. Az nagyon lényeges, hogy jól válasszuk meg a sebességünket. Nem baj, ha 5 perccel később érünk oda valahova, az nagyobb baj, ha nem érünk oda.
Még az első napok egyikén történt, hogy azt hittem már elromlott a motor. Mivel még nem voltam olyan kiművelt, nem tudtam, hogy a karbiban a hidegindítást segítendő, van egy zárófedél, ami megakadályozza a normális mennyiségű levegő bejutását, ezzel dúsítva a benzin-levegő keverék arányát a benzin javára, hogy hamarabb legyen meleg a motor. A Jikov prolasztóknál, ennek a zárófedélnek két állása van, amit a krabin lévő tűvel tudunk "bekapcsolni" és a gázkar húzásával tudunk először 3/4, majd a második kattanásnál teljesen nyitott állásba helyezni. Betoltam a tűt, indítom a motort, mennék vele, de csak cammog, alig éri el a 10-et. Mi a fene lehet ezzel? Tönkrement volna váltó? Rossz a gyertya? Bizony a tű be volt akadva, én meg hiába húztam a gázt alig ment szegény, hiszen fuldoklott a benzintől... Miután sikerült kiakasztanom fogtam is a fejem, hogy milyen hülye vagyok. Szóval vigyázzatok a hidegindítóval olykor megviccelheti az embert!
Ezekkel a kezdő botladozásokkal túlestem a próbaüzemen, most már jöhet, amiért az egész projektet kitaláltam a munkába járás. :)
(folyt. köv.)